A korábbi évekhez hasonlóan a kis dolgozata ismét Fekete István íróval volt kapcsolatos.
Köztudott, hogy a nagy magyar író a könyvet 1937-ben írta meg az Országos Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatára. A koppányi aga testamentuma című mű az első díjat érdemelte ki és ezzel a könyvvel kezdődött el Fekete István írói pályája. Az előadó ismertette a dombóvári múzeumban található un. adatgyűjtő füzetek tartalmát, majd Bősze Gábor visszaemlékezéséről beszélt. A néhai törökkoppányi pedagógus egy Honismereti Nap alkalmával mesélte el Bodó Imrének, hogy az író többször is járt Koppányban, aki jó kapcsolatokat ápolt Hajós Endrével a falu plébánosával. Azután dr.Sipos Imre Törökkoppány monográfiája (2013) c. könyvéből idézett. Ebből kiderül, hogy a plébánián őrzik Ibrahim aga levelének egy másolatát, mely Koppány várában íródott 1589. március 2-án. A levél Pisky Istvánnak lett címezve Tihanyba. A levél viadalra hívásra szólít fel, így nem véletlen, hogy az író is így indítja történelmi regényét.
Majd a török eredetű családnevekről beszélt a mintegy 70 fős közönségnek. Elmondta, hogy a Tobak, Zana, Peresa, Ilia, Jagados, Deli, Varacsa, Törgyék családnevek fordultak elő Koppányban és itt a Dél-Dunántúlon is. A Tobak és a Zana család ma is létezik Törökkoppányban.
S, végül a Balaton környéki várakról és a könyvben is szereplő településekről beszélt. Ismertette továbbá, hogy 2015-ben felterjesztésre került Fekete István írói munkássága a Magyar Hungarikum Bizottsághoz, de a mai napig nincs döntés ebben az ügyben. A múzeumalapító, helytörténész bízik benne, hogy a nagy magyar író már kiérdemelte ezt a rangos elismerést!